Michael Ende: A Végtelen Történet

"Mintha álomban beszélgettek volna, Barnabás mégis egészen biztosan tudta, hogy ébren van és nem álmodik.
- Holdgyermek - suttogta - , ez most a vég?
- Nem - felelte ő -, ez a kezdet.
- Hol van Fantázia, Holdgyermek? Hol vannak a többiek? Hol van Atráskó és Fuhur? Minden megsemmisült? És a Vándorló Hegy Öregje a könyvével? Nem léteznek már?
- Fantázia a te kívánságaidból támad újra, Barnabásom. S általam lesz valósággá.
- Az én kívánságaimból? - ismételte csodálkozva Barnabás.
- Hiszen tudod - hallotta az édes hangot -, hogy engem a Kívánságok Aranyszemű Királynőjének hívnak. Mit kívánsz magadnak?
Barnabás gondolkozott, majd óvatosan megkérdezte:
- Hány kívánságon lehet?
- Ahányat csak akarsz - minél több, annál jobb, Barnabásom. Annál gazdagabb és sokszínűbb lesz Fantázia.
Barnabást lenyűgözte a meglepetés. Ám éppen mert végtelen sok lehetőséggel találta szemben magát, egyetlen kívánság sem jutott az eszébe.
- Nem tudok egyet sem - mondta végül.
Kis ideig csend volt, majd megszólalt a madárkahang:
- Ez bizony baj.
- Miért?
- Mert akkor nem lesz többé Fantázia.
Barnabás zavartan hallgatott. Korlátlan szabadságának érzését feszélyezte kissé, hogy minden őtőle függ.
- Miért van olyan sötét, Holdgyermek? - kérdezte.
- A kezdet mindig sötét, Barnabásom.
- Szeretnélek még egyszer újra látni, Holdgyermek, tudod úgy, mint abban a pillanatban, amikor rám tekintettél.
Ismét azt a halk, dallamos kacagást hallotta.
- Miért nevetsz?
- Mert boldog vagyok.
- Mitől vagy boldog?
- Mert éppen most hangzott el az első kívánságod.
- És teljesíted?
- Igen, nyújtsd ki a kezed!
Barnabás úgy tett és érezte, hogy a Kislány Királynő valamit a tenyerébe helyez. Kicsi volt az a valami, de furcsamód mégis súlyos. Hidegség áradt belőle és kemény halott tapintású volt.
- Mi ez, Holdgyermek?
- Egy homokszem - hangzott a válasz. - Ez az egész, ami határtalan birodalmamból megmaradt. Neked ajándékozom.
- Köszönöm - mondta Barnabás ámulva. Valójában nem tudta, mit kezdjen ezzel az ajándékkal. Ha legalább valami eleven dolog lenne!
Miközben azon gondolkozott, hogy mit vár tőle Holdgyermek, egyszer csak gyengéd bizsergést érzett a tenyerében. Jól megnézte, mi az.
- Nézd csak, Holdgyermek! - suttogta -, hisz ez parázslani és villogni kezd! És itt - látod - picurka lángnyelv csap ki belőle. Ó, hiszen ez egy csíra! Holdgyermek, ez nem homokszem! Ez egy fénylő magszemecske, mely hajtani kezd!
- Jól van, Barnabásom! Látod, milyen könnyen megy."


Changeling szerepjáték könyv

"Ha megszűnünk tovább álmodni, az enyészeté leszünk."

"A Bűbáj a kezdetektől fogva kíséri utunkat. Az élet dalának elringató dallama folyóként folyik el mellettünk, rajtunk és általunk: maga az élő energia."

" A Bűbáj, melynek forrása a tündérek őshazája az Álom. Hogyan jut innen a Földre, ezt senki sem tudja igazán, de úgy vélik, az emberiség kreativitásával és művészeti képességeivel áll kapcsolatban, az emberi képzelet az, mely számtalan csatornát nyit, szabad folyást engedve az Álomnak, táplálva a Bűbájt."

Forrás: www.wicca.hu